calacitra

Csipogtam, de elismétlem, játékadaptáció készül bwban. A nagy sikerű gujarati játék, a Kanji Virrudh Kanji alapján készült filmet szeptember elején mutatják be Akshay Kumar és Paresh Rawal főszereplésében, aminek most posztere is lett. Lent megérkezett. Oké. Izé. Nem nagy durranás igazándiból, színes meg minden, értem én, de ehhez képest a teaser nagyon vagány valami volt. Köbö most ez láttán újra is néztem és még mindig tartom, hogy marhára jól eltalálták. Mókás az egész, miközben a középpontban ott az ateistánk, aki ugye nem hisz az isteni létezésben. Meg aki ezek szerint akár lehetne te vagy én. És ez a jó benne. Már csak a megvalósítás a kérdés, hogy hogyan és honnan is közelíti meg ezt az egészet bw. Komolyan izgat. Nézném.  

A híres konferencia globális sorozat egyik állomásán beszélt - több mint fél éve - a bw indie, art részlegének rendezője Anurag Kashyap magáról, a filmes pályafutásáról, és arról, hogy mennyire nem mainstream az, amit ő csinál éppen Indiában. Bár ahogy mondta nem is akar olyat. Soha nem is akart. És nem is fog.

Lényegében ő képviseli a kortárs párhuzamos filmművészetet, annak az egyik ágát, ami már eu képkocka szabványokban gondolkodik és valósul meg. Kvázi, mellőzi a bw elemeket, még ha nem is 100 százalékosan, mert rájött, hogy anélkül nehéz. A zenét kihagyni pl nem lehet, az v-tech.

De nála már nem csak a romantikus sztorik indulnak. Ha fellapozzuk az imdb profilját, akkor szembeszökő, hogy mennyire másban utazik a hagyományos, klasszikus direktorokhoz képest. Ami lehet rossz és lehet jó. Erre is kitér a beszéde alatt.  

Érdekes is volt hallgatni, hogy milyen utat járt be, míg eljutott odáig egyáltalán, hogy ne csak feszteken és kalóz dévédékeen nézzék, hanem mozikban is a filmjeit, mert lehet és vetítik. Messziről indult, de mindenféle klisémaszlag nélkül ecseteli, hogy voltak nehéz pillanatok, amikor már alkoholista lett belőle, a felesége elhagyta, évekig készültek a filmjei, de akkor jött valami, vagy valaki, nevezetesen D. Boyle, aki kihúzta a szarból.

19 éve csinálja. De ahogy mondta ebből 16-ot le is tagadhatna azonnal, mert az utóbbi 3 év a gyümölcse mindannak, ami előtte volt. Amiért anno elindult, szeretett volna rendező lenni. Most se egyszerű a helyzete, vagy egyszerűbb, mert ő még mindig ugye a nehezebb utat választja (nagy sztárok, hősnők, zenék, híres zenei rendezők, táncok nélkül forgat), de neki így jó.

És igaza is van. Ne változzon meg azért. Ne legyen belőle pop előadó, énekes, ha előtte rapper volt. Közben mint mondja még nemzetközi vízekre is evez. Készülnek filmjei, amiket bár nem ő  készít, de ott van, mint író vagy producer. Ezekről jut eszembe, hogy de tényleg az utóbbi évekből lehet is mazsolázni hány és hány jó film köthető az ő nevéhez így vagy úgy. Teszem azt, a Shaitant is neki köszönhetjük, de az Udaant és az Aamirt is. Erős darabok, amik valahol a legjobbak szintjén mozognak, akár adott évekre lebontva, akár all time.

Ugye a GOW-val (szénmaffia) idén eljutott Cannesba is. Igazából csak kisCannesba, a rendezők kéthetére, de azért nagy dolog lehetett, és volt is ez a számára. Sőt, pár nappal ezelőtt a GOW még be is mutatkozott hazájában, egyenesen a mozikban debütálva. Apró örömök ez az életben vagy mi. Még akkor is, ha Anurag Kashyap tisztában van vele, hogy akármit is csinál az soha nem lesz blockbuster (soha ne mond...), mert azt kérem akárkivel kéne. De mondom ő is tudja, a legutóbbi interjújában úgy fogalmazott: "ha én csináltam volna a Rowdy Rathoret, akkor az nem lenne sikeres." Yep. 

Verdikt. Az elődást szerintem ajánlott szemügyre venni. Az is érdekes persze, amikor a régi,, tradicionális bw jön velünk szembe, hiszen az az igazi, de nem szabad ettől elvonatkoztatni, mintha nem is létezne ilyen az Indiai Cinemában. Különösen akkor nem, ha Anurag Kashyap és még sokan mások tudnak a GOW-hoz stb stb hasonló vállalható produktumokat készíteni (lásd SG Kahaanija), amik meg is érdemlik azt, hogy nézzék őket, még a határokon is túl. Ott is, hiszen valahol ezek az új korszakban (new age) legyártott munkadarabok már kompatibilisek az eus szemnek, jobban, mint a masalak éppen. Ebben előzhetik be az oldszkúlt, van némi előnyük. Már csak az lenne a fontos, hogy ezeknek a híre mindenhova eljusson. Ez a cél. Az, hogy Anurag itt előadást tartott, Cannesba eljutott, a Trishnanál közreműködött elég jó és szép ok arra, hogy felfigyeljenek rá és vigyék a hírét szerte a nagyvilágba. 

Nem lesz ez így jó. Nagyon nem. Az, hogy erre még cirka másfél hónapot várni kell. Mert gyerekek ez most elkapott, mint a gépszíj. Már tegnap megvolt az első blikk, de mai nap visszanézve is tart a hatás, valami egészen jó akciódús romcom-nak néz ki az ETT.

Vannak és lesznek hibái, már itt az előzetesben észrevehető egy-kettő (gondolok néhány akció-jelenetre), de ezek eltörpülnek azon awesome faktor mellett és mögött, amit Salman Khan és a YRF együtt, közösen megalkotott csak erre az alig 3 percre. És akkor könyörgöm mi lesz még, ah, a maradék 2 órában és akárhány percben?

Azt azért remélem, hogy sikerül meg is lepniük meg nem is. Hoznak pici masalat, de szépen bánnak vele, és nem adagolják túl. Valamint Katrina Kaif is inkább háttérben marad. Egy rekesz országban forgatták, útikönyv az lesz, ergó már csak ezért sem fogunk unatkozni, de másért sem van egy olyan érzésem. 

Mindent összevetve ez az előzetes odavág. Egy Kahaani vagy Talaash előzetésnél nem tartom jobbnak, de így is borítékolom neki, hogy a 100 croret játék lesz neki összelegózni kevesebb mint 10 nap alatt. Egyszerűen kurvajó. A Tigernek pedig innen üzenem, hogy értem már nem kell harcolnia. Mert: le, vagyok, nyűgözve. 

A poszter már a múlt. A title song a jelen. Mert az is van már. A marketingesek úgy néz ki ezt a napot nézték ki maguknak, mint az első olyan napot, ahol elindul valami, ami majd a bemutatónál ér véget. És akkor a trailer még sehol se de nincs. 

Na de itt most zene az van. Érdekes lehet, hogy a zenei rendező bizonyos Arko Pravo Mukherjee lesz, aki még számomra is noname kategória. Hirtelen nem is tudom hova tenni, hol fordult elő, mit alkotott eddig. De végülis lényegtelen. Azt kell nézni, hallgatni, amit idevarázsolt. Ez a fontos. És még ha nem is kell - hallgatni, de lehet az az igazság.

A pakisztáni Ali Azmat dalolászik szépen, miközben a dalbetét promóban Sunny Leone hol itt, hol ott ébred, fekszik le, és éli nem szürke hétköznapjait. A verdikt végülis még számomra is meglepő picit, mert eléggé rendben van ez úgy mindenhogyan. Hallgatni is jó és nézni sem szenvedés. Legbelül pedig igen erre vártam. Hogy ilyen Hate Story 2.0 lesz, ami nagyon nem adta - meg magát nekem.

Egyelőre akkor a labda átkerült az ő térfelükre, ott pattog. A kérdés csak az, hogy vajon ott is marad még augusztus 3-án is?        

Ahol Sunny Leone a pornósztár egy pornósztárt alakít. Élete első bw (nagyjáték)filmje, ami tehát nem pornó lesz, inkább csak  egy erotikus thriller, dráma. Ez a Jism 2. A hivatalos sztorira még az előzetesig várni kell, de egyes források szerint arról lesz szó, hogy Sunnyt felbérlik tapadjon a híres, rettegett bérgyilkosra, akit nagyon de nagyon el akarnak már kapni. Valami ilyesmi, de minden biztosat csak mondom a trailernél tudunk meg. Ami nemsokára érkezik, hiszen augusztus 3 a bemutató, és már posztere is van. Ez utóbbit láthatjuk most. Vélemény? Hát, sokat nem vacakoltak rajta, annyi szent. És úgy igazából saccra nem tennéd ki a falra, de ha ránézel, akkor legalább tudod mire számíthatsz majd. 

- to love her is to die

Nagyon fasza ez a photo. 

Volt egy Salman Khannal. Volt egy Katrina Kaiffal. Most meg jött egy, ahol már mindketten rajta vannak. Ideje volt. De gondolom inkább ez az 1-2-3 nap múlva érkező trailernek szól, az elé szánták, mint csak egy mézesmadzagot. Hiszen semmi különös ebben sincs, az eddigi kettőt PS-olták, és kész, ennyike.

De ah, legyen már trailer. Legyen már augusztus. 

Aanand L Rai (Tanu Weds Manu) rendezésében érkezik majd egy újabb bw romantikus, Raanjhnaa néven. Ahol a legnagyobb érdekességet az szolgáltatja, hogy a tamil sztár Dhanush itt és ezzel fog debütálni bwban. Ergó élete első bw filmje lesz, partnere pedig Sonam Kapoor, aki a hírek szerint egy középosztálybeli egyetemi lányt alakít majd (ennek mindenképpen örülünk. Jó lenne, ha a Delhi-6 formáját ide át tudná ültetni. Bár bízunk Dhanushban is, hogy "viszi magával, a játékával" a nem nagy színészi skillekkel felcseperedett Kapoort).

És akkor a végére álljanak itt azok a bizonyos képek. Ejha. Nem is tudom miért, de valamiért nagyon szeretném szeretni ezt a mozit. Annak ellenére, hogy a direktor korábbi munkájáért, a TWM-ért nem voltam oda. 

A Vicky Donort legalább két hónappal ezelőtt hypeoltuk, nem is értem ez a promó, dalbetét akkor, hogy az ördögbe maradt ki. Na mindegy. Most itt van. Az előkerülésére meg a magyarázat annyi, hogy éppen a napokban volt szerencsém megnézni a filmet. És miután láttam, azonnal visszakerestem erre, hogy miért is nem találkoztam vele eddig és addig. A Vicky Donorról egyébként nehéz csúnyát írni. Csak szépen lehet. Olyan szinten szerethető az egész, hogy csak a nézés után esik le mennyire jól meg lett csinálva (voltak hibái azért). Ez ugyanis tényleg egy banánhéjon elcsúszhatott volna és irány giccs. De nem. Figyeltek rá. Jobban mondva a hangulattal, a szereplőkkel, az ilyen zenékkel téged is elraboltak, a figyelmedet. Nem is vagy képes másra figyelni, csak a spermákra. Mert az egész világ az, abból áll, spermábkól. 

Bár a színész 1995. június 25-én debütált, a Deewanaban, azóta is jelen van, meghatározó figurája bwnak. Ő az, akinek minden idők egyik legjobb romantikus filmjeit és hőseit köszönhetjük, meg néhány rosszat is. De ezek, ez utóbbiak száma eltörpül a csomó klasszikus, örökzöld tétel mellett.

Azt hiszem a 90-es években, miután befutott kis szerencsével, csinálta meg  a legjobb filmjeit (volt köztük bizony thriller is) és talán a legjobb alakításai is erre a periódusra tehetők. Jóllehet utána, a millenium után sem unatkoztunk, nem volt hiány a romantikus Srkból és az új arcokból, szerepekből sem, de érezhetően visszaesett picit. Amin az ilyen szuperhős mozik sem segítettek nagyon. Sőt.

Szerencsére akcióban is láthattuk, a Dont mással el se tudnánk képzelni, viszont ő se lesz már fiatal. Lassan-lassan az a szerep jut neki, ami Big B-nek, ami rendben is van.

Hogy 2012 mit hoz? Most éppen újra gitárt ragad és Chopra filmet forgat Katrina Kaiffal. Ebben az évben ezt az egy mozit várjuk, és várhatjuk tőle. A romantikus Srk iz go bek. Talán ez az utolsó lehetősége robbantani valami igazán nagyot. Nem is véletlenül esett erre a filmprojektre a választás. Fiatalok és öregek egyaránt kollektívan megtámadják majd a jegypénztárakat e miatt, ez tény. Ha pedig ez sem jön be, akkor a többi Khan mögött kell lesorolnia. 

Talán ő is érzi, tudja, hogy szeretik, de nem elegen. Ezért képes lesz majd dél-indiai (tamil, telugu) remaket csinálni. Olyat, amivel a Khanok, na meg pont most Akshay Kumar is blockbusterig vitte. Vajon neki is sikerülni fog?

Végül meg, ha minden kötél szakad, nem marad más, akkor még mindig van egy krikett csapata, a KKR, ami idén pl. megnyerte az IPL-t. 

Az biztos, hogy nélküle azért szegényebb, jóval szegényebb lenne bw. Sok szép élményt adott ebben a 20 évben, és csak remélni tudjuk, hogy még legalább ennyi ideig láthatjuk a vásznon, köszön vissza ránk az arca. Most következzen pár legjobb jelenet ebből a bizonyos húszasból. Tényleg csak pár. Lehet neked vagy nekem nem a legjobbak, a legkedvesebbek, de vitathatatlanul helyük van itt is. Helyük van akkor, amikor róla beszélünk, az ő munkásságáról.

Csak így tovább. Még több ilyet. 

Hivatalossá vált a napokban az is, hogy az indiai MJo-t, az elképesztő dansz skillekkel megáldott Prabhu Devat egy item number erejéig láthatjuk az Oh My God című moziban. Igen abban, ami Akshay Kumarnak kezei közé tartozik, akivel ugye legutoljára a tamil rendező, koreográfus, énekes, táncos dolgozott a sikeres Rowdy Rathoren. Az egész item number háttérsztori ennyi infó-morzsából le is vezethető. De ha nem, hát elmondom.

Akshay annyira jól összepacsizott Prabuval, a bizonyos film leforgatásán, és azóta, hogy volt mersze rákérdezni nála, mi lenne, ha elvállalnád. De nem is kell egyedül, Sonakshival, aki ugye ugyancsak szerepelt a Rowdy Rathoreban. Családban marad, vagy mi. Prabhu pedig erre egyszerűen nem tudott nemet mondani. Megértjük.

Ami biztos, hogy táncolni fog, de komoly esély van rá, hogy az item number - és saját maga - koreográfusa legyen. Több, mint király.

- a legutolsó ilyen szereplése tavaly volt egy tamil moziban. Alant megtekinthető. Must-see-watch meg minden egyéb fiúk-lányok. Csak imádni lehet. Jut is eszembe a végső szó jogán, hogy egyszer valaki azt mondta rá, amit művel tánc közben, ahogy táncol, hogy azt tanítani nem lehet. És valahol tényleg ezt is érzem, miközbe figyelem. Elképesztő.

Ezek után nem csoda, hogy mennyire szeretnénk már látni azt a következő item numbert. Nics rá szó. Vagy van. Az érzéseimet nem is tudnám jobban kifejezni, mint hamvai mód. Akkor caps lock bekapcs és ÁÁÁÁÁÁÁÁ.

Nem ragozom túl, a két filmet összehasonlítani nagy felelőtlenség és butaság lenne. De mégis egy közös van bennük. És az nem is a helyszín India. Hanem az alábbi mondat: 

- "everything will be all right in the end... so if it is not all right, it's not the end"

Amikor néztem ugyanis a TBEMH-t és elhangzott ez az idézet először (utána még párszor) egyből az Om Shanti Om - mondom azt kult- jelenete ugrott be. Ahol Srk még ha nem ugyanígy, ugyanezekkel a szavakkal, de tartalmilag kicsit piásan osztja ezt a nézetet. Amit azóta egyébként én is átvettem és szívesen vallok. Bár ha jól tudom, ezt egész India fújja, mondja, és egyetért vele. 

A lényeg a lényeg azonban, ami talán nem is jött át kristálytisztán az előző sorokból, az az intertextualitás (szöveges). Arra akartam utalni. Azt sajnos nem igazán tudom mennyire direkt gondolkodtak a filmben, vagy nem, és csak nézetben, amikor ezt a mondatot a szkriptbe vésték, de nekem ez kapásból az OSO-t jutatta eszembe, a szép emlékeket. Egyszerűen fun volt.

Persze az is lehet, hogy csak úgy jött egyszerűen. Bár kétlem. Amúgy a két film közül, ha választánom kéne (játékból), akkor egyértelmű, hogy az OSO-t előbb nézném újra, mint a Marigold Hotelt. 

És még mindig tudják fokozni. Mert amikor már azt hiszed, hogy nem, nem tudják majd a Jokernél megfejelni az előző kép és akármilyen kontentet, akkor de, bekopogtatnak egy ehhez hasonló őrülettel. Megáll az ész.

Jóllehet S. Kundernek fel is kötnie azt, ha nem akar leégni. Hiszen a színészei (Sonakshi-Akshay) a Rowdy Rathoret sikerre, blockbusterig vitték, és furán venné ki magát, ha itt erre nem kerülne sor és sör. Ez persze tiszta elmélet, és belemagyarázás... lehetne. Ha a hírek szerint, a cast és a rendező személye közt jó lenne a vizony. Viszont erről szó sincs. Akkor ez egy nem jó előjel. Úgy van. Az meg a pláne, hogy erre fel még csúszik és csúszik bemutató.

Magától értetődő azt hiszem, hogy a Rowdy Rathore bezavart a képbe. Nagyon.      

Én azért ettől még reménykedem. Mert az igazság, hogy vevő vagyok lennék az ilyen hülyeségre. Egyedül attól félek igazán, hogy itt ez a vicceskedés majd kicsit erőltetettbe megy át. Pölö túlspilázzák. De oké, ennyire előre most nem menjünk, hiszen semmi pontosat-hivatalosat nem tudunk még róla, ezért várjuk csak meg szépen-okosban azt az első előzetest.  

Nem a legfrissebb (van már 2 éves), nem a legjobb, de nyárra kérem - a leégés mellé - most ez is megteszi. Újrajátszás indul.   

Chopra tovább forgatja és csiszolja a cím nélküli filmjét Londonban. A minap éppen a híres londoni bevásárlónegyed, piac, kultközpont helyszínén vettek fel romantikus jeleneteket Kattal és Srk-val. Amihez képünk is van. Csekk. A harmadik kisnagy főszereplőről meg annyit tudni, hogy Anushka Sharma most itt nem vett részt a forgatáson, majd máshol legközelebb. 

Az fb-n és a twitterről indulva (magyarán az egésze weben) terjedt szét a szeptember 14-én mozikba kerülő film plakátjának kis darabja. Hivatalosnak egyelőre nem hivatalos. És ami a fura benne, az a bal felső  dátum-megjelölés. Ami minden bizonnyal a bemutatóra utal, csak hát mégse. Mivel időközbe eltolták az első mondatban említett tájmra. Anurag Basu filmje amúgy azért lesz és lehet érdekes, mert az Anjaana Anjaani után Priyanka Chopra és Ranbir Kapoor újra együtt szerepelnek.    

b

Hát megadta. #eyecandy

Deepika Padukone és Ranbir Kapoor közös filmjének, a YJHD-nak az Udaipurban való forgatásáról készült (kiszivárgott, haha) rövidke videó tekinthető meg most itt. Ami bár a filmről nem árul el sokat, de a színészekről annál többet. Akik még egykoron szép párt alkottak, most meg egymás szemébe se tudnak nézni (a beszélgetés már habostorta lenne). Véletlenül vagy direkt? 

Kinek jó vagy kinek rossz hír, de ez közel sem lett egy Dil Garden Garden. Ugyanis a Kyaa Super Kool Hain Hum második dalbetétje már bw. Ahhoz áll közel. Vagy lehet csak Sonu Nigam (hangja) miatt érzem így, nem tudom. De mindegy is. Mert inkább az a fontosabb, hogy fogyasztható. Bár az előbbihez nem ér fel, de aki szereti a szép, lágy, romantische akkordokat annak garantáltan tetszeni fog a Shirt da button. Talán nem elsőre, de másodikra már igen. Nálam legalábbis így alakult. Lassan meg ott tartok, hogy tényleg kiváncsi leszek a filmzenei korongra.  

A Cocktail marketingesek komolyan mintha olvasnának a gondolataimban. Mert pont akkor hoztak egy eszméletlen jó filgúd dalbetétet, amikor már alig maradt erőm bármit is csinálni egy ilyen hét után. Erre ők megmosolyogtatnak, megtáncoltatnak a székemben és még plébekelni is kedvem támad hirtelen. Egy nézés itt nem nézés. Gyors vissza is pörgetem.

Amúgy meg jó magasra feltették a lécet a Cocktailnél. Az összes eddig megjelent dalbetét, promó akármi bármi magas szinten és minőségben muzsikál. És a zene csak az egyik része, hiszen a látnivalók (színésztrió, rendező, operatőr nézőpont) is annyira rendben vannak, vagy még jobban és annál is jobban. Sőt, ha belegondolok, hogy micsoda filmzenékhez nem kaptuk betétet, akkor fáj csak igazán a szívem, és már a vágom is a centit, hogy de mikor lesz az a legközelebb. Egyelőre a Secon Hand Jawaani megy, szól konstans, amíg a szomszéd meg nem unja. Hello.      

A jelenleg is futó indiai London filmfeszt keretében mutatták be Anurag Kashyap Cannes-t is megjárt Gangs of Wasseypur című filmjét. Ahol megjelent a semmiből Anuskha Sharma pl, hogy  ő maga is szemügyre vegye magának. Oké nem csúsztatok, hiszen azért nem a semmiből, mert éppen ott, a városban, Londonban forgatják a Yash Chopra mozit, szóval közel volt ő az eventhez. Meg aztán nemsokára együtt dolgozik majd a rendező és a színésznő (ez jó, hiszen véleményem szerint Anushkanak pont Anuragra van szüksége, hogy a modorosságától megszabaduljon) a Bombay Velveten. Így meg pláne kötelező volt az ott tartózkodása. Már csak egyedül azt nem értem, hol a cola, a patogatott vagy valami?  

A pengétlen, pucnis BB soundtrack egyik kiemelkedő (direkt kerültem a legjobb szót) trekjének dalbetét promója sasolható be a következő beágyazott videóban. Nach le a neve, és érdekesség, hogy a zenéje nem Himeshtől való (ahogy a többi a korongon), hanem az Ajay-Atul szerezte. Akik úgy fest, besegítettek az ost készítésében. Jól is tették meg nem is.

Kezdjük a rosszal. Kár volt nevüket adni ehhez az anyaghoz. Viszont, és most jön a jó: legalább alkottak megint valami egyedit. Akarom mondani marathit. Ebben speckósok ők. Az Agneepath tételt, a szenzációs Gun Gun Guna és Chikni Chamelivel nem érik el, azt a szintet ezzel nem ugorják meg. De baromira emlékeztetnek rá, azokra. Annyira, hogy ha nem látom kiírva ezek ők, akkor is tippre rávágnám: ez csak AA lehet, más semmi.

A látottakról valamit? Igazán nem mozgatott meg. Szépnek szép, de ennyi. Nem kapott el. Majd a filmben. Talán.           

Kérdezhetjük Sridevitől, akinek a legújabb mozijában az English Vinglishben meggyűlik a baja az angollal, a nagy világnyelvvel, indiaiként (NRI), de New Yorkban. Itt is egy kép hozzá, a forgatásról. Bár ezen se - ahogy az előzetesben - derül ki semmi de semmi, mégis a sztori és a színésznő miatt látatlanba vennék rá jegyet MOST kérem szépen.      

A színésznő a Race 2 forgatásáról jelentkezik és segítek: nem fehérben van. Megtaláltad?   

Ezek mind megőrültek. Annyira szar, hogy már jó. A fene se tudja hányadszorra tekerem vissza, de visszatekerem most is. Awesome. Színes és még nem is veszi komolyan magát. - Na kábé ilyeneket írtam róla a dalbetét promójánál. És ehhez itt is tartom magam. Sőt.

El kell árulni, hogy azóta már be is épült a mindennapok forgácsolásába, mindig repetázni kell belőle, és soha nem elég. Mert bármikor is hiszed azt, hogy most van az a pont, amikor the end, horkolsz az ütemére, olyan biza nincs. Jön és jön újra, végtelenítve.

Persze ehhez a dalbetét is kell. Sokat tesz hozzá az élményhez. Hatványozza. És most pont erről a táncos-zenés-színes dalbetét készítésről csináltak videót, ahogy készült. Szuper - Kool Hai Hum. Nem is beszélek tovább, ők beszélnek inkább helyettem.

Nos akkor, itt az idő: fel a szemüveget, ismerjük meg a hátteret, és a csinos táncoslánykákat (színésznőket?). És a táncot -a koreográfiát- meg, amit Ceaser megálmodott hozzá, azt ne felejtsd el leutánozni.  

A Pee Loon dal (OUATIM), ha jól számolom már 2 éve szerelmem. Igaz akkor még nem volt a blog, de most van, így el is mondhatom a karaktermikrofonomba, hogy ez volt (és azóta is) 2010 egyik legjobb zenéje DTBHJ-vel karöltve. Fogalmam sincs azóta hányszor ment be már a fülemen, plébekeltem rá, és danszoltam, de khm úgy sokszor.

Amúgy jut eszembe, a zenék közül ez tényleg olyan volt, aminek az első hallgatását máris @szerelem követte. Ilyen is a/egy jó tökéletes zene, szerintem. Persze az is oké, lehet oké, ami sokadszorra adja meg magát, de az igazi az, amikor nem kell köröket futni utána. Hanem hegy jön hozzád személyre szabottan. 

Az énekest Mohit Chauhant nem kell bemutatni, inkább hallgatni kell. Míg Pritam meg, lehet ekézni, de amikor képes ilyen és ehhez hasonló hanggyöngyszemeket összepattogtatni, az valami egészen csodálatos.

Van benne némi Tere Bina dejavu, talán ezért is tapadt meg annyira, hogy ma is szívesen kapcsoljak rá, mint ha tök először hallanám. És ejtene rabul újra és újra. Valamennyire azért sad keanu vagyok, hogy az én történetem ezzel a zenével nem írható le így, ilyen szépen (mókás volt olvasni), de legalább a közös megvan bennünk. 

A színésznő az indiai szombat esti lázban lesz zsűri. És természetesen, ha már ott van, akkor felveszi a tánccipőt, azt csinálja, amihez nagyon is ért: táncol. A legújabb szűk fél perces videóban éppen próbál az élő adásra. A zene pedig, amire majd a performanszát előadja - ha nem lenne ismerős - a Guzaarish című film Udija lesz. Érdekesség az, hogy Aishwarya Rai táncolt erre a moziban (ő is volt az egyi főszereplője, a másik Hrithik Roshan) tényleg elképesztően. Most meg ő a következő. Külföldi oldalakon már verseny is alakult ki, hogy ki a jobb. Aishwarya vs Madhuri? Madhuri vs Aishwarya? De úgy gondolom, hogy amíg nincs meg a szakdolgozat, nem láttuk a teljes produkciót, addig nehéz a kérdésre választ adni. Egyelőre, nem nagy meglepetésre, tetszik az, amit Madhuri előad ebben a picike időben. És hipotézis: a showban is királynő lesz, hiszen bwban nála jobban senki nem táncol, it's fact. 

Madhur Bhandarkar újra elvisz minket a színfalak mögé. Ahogy Fashion-ben a modellek életét mutatta meg közelebbről, úgy a Heroinban a színésznőkön lesz a sor. Szám szerint egy valakin, A valakin, aki egyszer csillag, máskor meg nem. Ő lesz az, aki a sztárság hullámvasútján utazik, miközben nem tud leszállni vagy kiszállni belőle. Pedig lehet, hogy sokszor szeretne a hősnőnk.

A hősnőnk, akit ugye Kareena Kapoor alakít majd. De filmbeli partnere lesz még Arjun Kapoor. Akik a képen így együtt, be kell vallani: egészen jól mutatnak.

Emlékszem, a Fashiont minden hibájával, sablonosságával, product placement orgiájával a képkockáiban is szerettük. Szóval ez akkor egész jó előjelnek mondható a Heroinra nézve. Igen-igen. Várunk is rá, az első előzetesig mindenképpen. A film meg majd valamikor a mozikba is megérkezik, ha már nem csúsztatják meg tolják el a bemutató időpontját tovább és tovább a nem tudom hova.       

Ő az a bw színésznő, aki az Aurangzebet dobta az Aashiqui 2 miatt. A YRF-et a Bhatt miatt. Magyarul ez mit is jelent? Azt, hogy nemet mondott Aditya Chopranak (fuck yeah, girl) és inkább a Mahesh Bhatt film mellett tette le a voksát. Ez most akkor jó döntés vagy a rossz? Inkább ez utóbbi, de lehet neki van és lesz igaza, háhá. Most egyébként nem a szereplési szaga miatt tettem be ide, hanem e kép okán. És láttán. Nehéz leírni. Látni kell. Gyönyörű minden, ő is meg a ruha is. Tökéletes.       

Ugye a Teri Meri Kahaanit reklámozzák. Ami szép és jó, de bár ne tették volna. Hisz csekk, aj, régen láthattunk már ennyire unalmas (vagy szar) képsorozatot a Filmfareben. Miközben értem én mit akartak pl. az órával kifejezni, a timeless love storyt, csak ne így, mert ez nagyon olcsó. Már a cover is azon kevés coverek közé tartozik, amiért inkább elfordítom a fejem, ha látom. De sajnos az mögött sem találni olyan képkontentet, ami szem-szerelemhez és orgazmushoz vezethetne akár első és vagy sokadik látásra. Nem tudom ki csinálta, de jobb lett volna, ha nem csinálta volna meg. Még hogy pénzt, ezért, cöhh. 

Mielőtt még azt hinnénk, hogy Pritam találta fel a Cocktail soundtracken ezt a slágert, gyorsan lejegyezzük ide, hogy de nem. Mert a Jugni csak egy a száz feldolgozás közül, amivel az Alif Allah Chambey Di Booty bír. Ha jól tudom, akkor volt rap változata is, de tök mindegy, mert a Coke Studioban hallottak (videó legalant) viszik a pálmát punjabi nyelven sufival, it's fact, azt nehéz is lekörözni bárkinek-bárminek. Legalábbis addig, amíg világ a világ.

De azért so ami so, minden dicséretet megérdemel Pritam is, hogy elővette újra és picit megszínezte olyanra, amilyen még nem volt ez a szám. Tényleg taps, úgy is, hogy nyilvánvalóan nem csinált sokat, nem izzadta le magát brainstormingba, amikor azon gondolkodott, hogy mit is kéne még ostre rakni. Eszméletlen a fazon.

Mentségére szól, hogy a Jugnin kívül vannak azért egyedi, igazi akkordok is az albumon, szóval tud ő, ha akar. Ha éppen van űtös ötlete (kinder hűtő is coming), ihlete mit tudom én. Egyébként meg köszönet is neki, hiszen a soundtrack előtt nem is tudtam ennek a dalnak létezéséről. Amióta tudok, azóta meg levakarhatatlan lett, mindig ez szól.

Végülis mondom a Jugnival is jóban vagyok, többször találkoztam vele is, de fele olyan jó, mint az eredeti, a Coke Studió féle verzió. Ha meg kéne magyarázni a különbséget a kettő között, akkor azt mondanám, hogy míg az eredeti izgalmasabb, hangszergazdagabb, színesebb, pakisztánibb, addig másik pont hogy nem. Pritam ezeket kiölte belőle egyszerűen, amikor ettől, ezért működött istenesen Alif Allah zenéje. Ezért. Nem mondom, hanem inkább mutatom. Ezért.  

A Cocktail marketingeseinek egyelőre nincs nyár, hiszen 1 hónap múlva bemutató és valahol biztos vannak kétkedők az aktív tömegben, akiket nem tudtak meggyőzni a fasza poszterrel, a faszább előzetessel és a még faszább filmzenékkel. Bár el nem hiszem, hogy van ilyen valaki. De a lényeg, hogy most tovább támadnak, miattuk is, és a mi legnagyobb örömünkre persze. Figyelem-figyelem! Új plakátok érkeztek, szám szerint 3. Nézem, nézem, nézem - és a Coctail hatás még mindig tart.

Ha jól számolok, akkor a héten ez már a második 'hogyan készült'. És ahogy az első, a Tumho Hi Bandhu, úgy a Daaru Desi is a Cocktailhez tartozik. Különbség azonban ahhoz képest az, hogy a nagy koreográfia-tanítás Boscosan itt nincs meg. De attól még Homi Adajania és csapata próbálkozott valami egyedivel feldobni a montázsköteget. És ez lett végül a finger dansz. Ami, csak kifogott néhányszor a színészeken is a forgatás alatt.

Mi van még? Ja a történet, hogy miről is szól. Hát miről? Lényegében a Daaru Desi egy igazi BFF dal és betét lett. Barátok a középpontban, hárman, akik együtt csinálnak mindent, szívatják is egymást olykor. És számukra nem csak a péntek funfunfunfun, hanem a time is nothing.       

Gauri Shinde filmjében Sridevi egy olyan hétköznapi, egyszerű NRI-nőt alakít, akinek problémája van az angollal, ergó nyelvi akadályokba ütközik. Nehezen érteti meg magát, töri rendesen, oké no para, de közben nem Indiában van, hanem New Yorkban él éppen, ahol ez meg alaptudás és fontos is minden egyes nap tudni és jól használni. 

Na a trailer erről sokat nem árul el. Inkább a vicces oldaláról közelíti meg a dolgot. Ami mit ne mondjak eléggé mókás lett. 

A film, amit Sridevi miatt vár mindenki. Nem hiába. Mert a legendás színésznő 15 éve szerepelt utoljára  bw moziban, a Judaaiban - amiért ott egyébként filmfarre is jelölték. Azóta pedig semmi, úgy volt, hogy visszavonult. Vagy mégse. Hiszen most visszatér a korábban többek között Sadma, Chandni, Chaalbaaz, Mr. India és Lamhe filmeket is jegyző népszerű csillag. Aki még tamilban kezdte pályafutása elején, később azonban egész India a lábai előtt hevert. Elég csak az imdb profiljára ránézni, hát nem sokat unatkozhatott akkoriban a 70-es évek és a 90-es évek között. Hát nem.

Aztán jött az a bizonyos szünet. Amikor, ami alatt talán senki nem is gondolt arra, hogy valaha még újra láthatjuk a vásznon őt, így főszereplőként, heroineként. Végül jött a csoda. A meglepetés. Winter Sridevi is coming. Mégpedig 2012-ben, éljen, hiphiphurrá.

Nincs mese, az English Vinglish az ő nagy visszatérése lesz. Pontosan úgy, ahogy a Dangerous Ishq Karisma Kapoornak volt. De, talán nem is ez a legjobb, legszerencsésebb összehasonlítás, mert itt a sztori azért tehet róla, hogy ne csak és csak is róla beszéljünk majd a film kapcsán. Erről viszont minden továbbit a trailerben mesélek el. Érdekes lesz, az biztos.          

Tekerj a Maximumra.

A Vikram-Sawan Maximum filmzenéiből Shafqat Amanat Ali az, aki elénekel itt egyet. Olyat, amit érdemes is posztolni. Habár abban nem vagyok egészen biztos, hogy teljesben is ennyire szépen szól. Majd a hamarosan megjelenő soundtrackon ez is kiderül.   

Cocktailból sosem elég. Az jöhet és jöhet állandóan. Pláne, ha ilyenek futnak be, mint ez a Yaariyaan videó. Ahol Saif Ali Khan gitározik (tud?), miközben a sztoriról látunk bejátszásokat. Amúgy ezt a filmbe most hirtelen nem tudom elképzelni. Persze lehet helye, nem azt mondom, csak így, ilyen formában lenne érdekes. De lepjenek meg, komolyan.

A dalról meg vélemény?

Nem lett belőle igazán egy Ahaatein, az jobb ennél. Viszont, amikor a zene elcsöndesedik, a háttérbe vonul, és csak az énekes dalolászik (akusztikba) az egészen gyönyörű tud lenni. Ebből kellett volna több. Így el is árultam magam, hogy a dal nálam a hangszerelésnél csúszik el a banánhéjon, ebben az Aahatein, de még a Raabta is sokkal, de sokkal jobb volt. Fülbemászóbb.

Ja és Pritamnak kijár a taps. Fogalmam sincs honnan kopizta össze a tag a filmzenei korongot (egyre azé sikerült rátalálni), de kábé a nyár egyik legjobb albumát rakta rá szerintem minden második bw fan és indiai ember ipodjára. Vagy ha oda nem, akkor a rádiókba. Mérget eszek-veszek rá, hogy mindenhonnan ez fog szólni. Nem lett tökéletes a korong, de erről majd később a kiértékelésnél. Most ezt tessék betenni.         

Férfi-film, ahogy mondta róla a rendező Anurag Kashyap. De azért jelezte, hogy nők is legalább annyira fontosak a történet alakulásának szempontjából, mint maguk a főszereplők: a gengszterek. És hoppá, ez a (második) poszter is ezt támasztja alá.

- ajaj, barátom, csak ne hogy elsüljön az a fegyver, még mielőtt, miután...   

Avagy hogyan készülj fel tökéletesen egy az előtted álló óceánokban is gazdag Dhoom forgatásra. Hát így. Aamir Khan csak tudja. Mert ő Aamir Khan.

A The 3 Mistakes of the Life filmadaptációját csinálja a Rock On!! rendezője. A színészek pedig Sushant Singh Rajput, Amit Sadh és Raj Kumar Yadav lesznek (noname). Ők igen, hárman, itt a képen. De vajon mit néznek annyira? 

Party Hard!

Nagyon állat. Ezek tényleg mind megőrültek. Valaki szerint szar, szerintem meg annyira rossz, hogy már jó kategóriás az egész. Az látszik, hogy a színekből nem spóroltak úgy, mint én a pénzzel szoktam a hó végén. És annyira is veszi komolyan magát, mint ha azt mondanám, hogy tündérmesét lehetne írni az utóbbi két évből, ami a magyar gazdaságot jellemezte. Megkajáltam gyerekek. Nem is tudom hányadszorra tekerem vissza, de nagyon nevetek mindannyiszor csak úgy. Csak ezért. Awesome.

- egyébként a Kyaa Super Kool Hai Hum egyik betétdala a Dil Garden. A filmről minden további ott a tag alatt. U.i.: Az első részt még mindig nem láttam, de ha ezek ennyire hülyék, voltak akkor is, kötelező néznivaló lesz még mielőtt ez a folytatás megjelenik.   

Egy, és még egy finger dance - orientált.   

Írtunk már róla, hogy Ram Charan lesz a 73-as Zanjeer ríméknek az Amitab Bachchana. A telugu színész, sztár e szerep kedvéért igazolt bwba, és tanulja keményen a hindi nyelvet. Ahogy mondja próbálkozik, de mégis leginkább attól rezel be, hogy tényleg Big B-vel fogják majd összehasonlítani később, a film után. Bár addig még kis millió idő van hátra. Egyelőre még csak forgatnak, erről is kaptunk most képet. Vagy inkább magáról Ram Charanról, ahogy ki fog nézni.      

Az angol címség vagy a látottak már nekem tök harmadlagosak, régóta szkippelek mindent ami Teri Meri Kahaani, nem is ezért linkeltem be ide. Sokkal inkább az énekesek: Shaan és Shreya Ghoshal miatt, akik így adják elő, így tudják előadni és élvezhetőbbé tenni ezt az erősen lárifári dalt. Várat építenek abból, igen abból, amit a Sajid-Wajid csinált.   

Érezni lehetett, benne volt a levegőben, a pakliban blabla az, hogy a Rowdy Rathore minden gond nélkül túllépi a magic 100 coret, a kérdés csak az időn volt, hogy ezt milyen lassan-gyorsan kaparja össze. A boxofficeindia legutóbbi statja szerint ehhez neki 11! darab napra volt szüksége. Ami eléggé not bad. Különösen úgy, hogy ezzel az eredménnyel, mutatóval, gyorsasággal minden idők negyedik legjobbja lett - nem kis filmeket megelőzve. Prabhu Deva tehát megcsinálta, fákje.

Azonban van egy olyan sanda érzésem, hogy lesz ez még így se, elsősorban helyezés-ügyileg. Ugyanis jön itt a Salman Khan féle Ek Tha Tiger (esélyes akár arra is, hogy kevesebb mint 9 nap alatt legyen 100-on), aztán az Aamir Khan féle Talaash, amit a leginkább és legtöbben várnak Indiában. Valamint nem szabad kihagyni a Chopra filmet Srk-val (bár ez kérdőjeles), és hát a Dabangg folytatását, aminek az első része már itt is szerepel a listában.

De hát egyelőre a Rowdy Rathore ott van ahol, szép siker. Rajta kívül idén csak az Agneepathnak jött össze hasonló mutatvány. Annak is 11 nap kellett a 100-hoz, bár az Indiában nem számított blockbusternek. Azért is emelem ki, mert bizony Prabhu Deva filmje idén az első blockbuster Indiában, háleluja ez vagy mi. 

Pritam zenéi még ha nem is adják el a filmet, de a sztori, a karakterek sokkal inkább meggyőznek, hogy te ezt neked látnod kell. Ez a promó is annyira rendben van. Amúgy meg azért marhára furdal, hogy mit tud majd a kasszáknál összelegózni az FKS heroine, jó zenék, na és persze sztárok nélkül. Vidhu Vinod hát hajrá.      

A védőitalom a nyárra. Ezt már tudjuk. Most azonban azt is megnézhetjük, hogyan is készült. Bosco volt a koreográfusa, de rajta kívül mindenki, aki fontos részt vett a forgatásán. A producer is of course, de még neki is volt a feladata, ahogy azt megnézhetitek. És nézzétek is. Bár lehet Deepika nem szerepel benne, aj, de azért így is marad elég eyecandy forrás Diana Penty személyében. Hűha. Kitkat kirakat.   

És most csak annyit mondok (már), Gangs of Wasseypur. Ez többet ér minden szónál.  

Így kell elkezdeni egy filmet. Na meg a hetet.

Azt már tudjuk, hogy 2011 legjobb zenéje volt a Bali. De azt nem, hogy a hozzá készült főcím (vagy fordítva) is legalább akkora és olyan zseni, mint maga a zene. Tessék csak szépen és jól elfogyasztani reggelire. A többi meg majd úgyis magától.      

Amúgy év végi listán ilyet írtam róla, mármint a zenéről. És ehhez ma is tartom magam.  

- Avagy a sétán (az ördög) hangja. Az elszabadult kreativitás zabhegyezője. Egy bizonyos Prashant Pillai terméke - ő rá majd érdemes lesz odafigyelni később (az énekes: KS Krishnan). Az egyik személyes kedvencem innen a listáról, amitől csak megbolondulni lehet, ha hallod. Tipikusan fejhallgatóval max hangerővel érdemes, mert úgy lesz addiktív ez a telugu, hindi szavakat keverő, techno hanghatásokat jegyző, lendületes éneklésű hátborzongatóan vibráló szám. Amit ha jól tudok, akkor kettő régiből mixeltek össze ilyen tüzesre, irreálisan mérgezőre, hogy aztán függőséget okozzon.

Azzal a Katrina Kaiffal, akit annyira hiányoltunk a teaserből, mert ott se volt. Miközben ő fontos része elvileg a sztorinak. Most azonban kapott egy ilyen #minekvan posztert. Talán a YRF marketingosztálya is rájött, hogy van (és lesz is) még más is filmben, Salmanon kívül. Amúgy meg vele vagy nélküle, nagyon várjuk már ezt az ETT-t. 

- the girl who tamed tiger 

Mint kiderült, az általam tudni vélt vasárnap helyett már szombaton gazdára találtak a díjak és szobrok a 13. IIFA Awardson, Szingapúrban. Nagy meglepetés igazából nem volt az este, köbö a Filmfare díjazottjait díjazták itt is. Ilyenkor azért elgondolkodom, hát akkor mi a fenének is kell ennyi gála már? Nem unom, nem arról van szó, ők se unják - táncolnak és énekelnek, de simán találhatnának olyan filmeket a 354543. awardson ami az előtte ikszen nem volt. Hiszen jó lett volna a Shaitant, a Dhobi Ghatot, vagy akár a Shor in the Cityt látni elindulni legalább az esélytelenek nyugalmával (vannak olyan jók, tényleg). Tudom-tudom, túl sokat kérek. Ez bw.

No mindegy. Most egy ideig uborkaszezon lesz awardsok nélkül. 2011 legjobb filmjeit már agyondíjazták úgyis-úgyis, az idei évnek pedig még csak a fele telt el. Valahogy megleszünk. Túléljük. A tovább mögött egyébként bújnak meg azok a bizonyos iifa nyertesek. Kitkat.

Engedelmetekkel most nem sorolnám fel miért is éri meg megnézni (újra és újra) ezt az előzetest, hiszen arra ott van a TDH öt darab oka, hogy mennyire és annyira szerethető az egész. Meg aztán úgy igazán amúgy se érek rá, nyomom konstans a replayeket, hogy még még még, ennyi nem elég. 

Kareena Kapoornak, a Heroinenak még egy (lesz az kettő is) item number is kijár. Mégpedig a saját filmjében fog az acting mellett ilyen szerepkörben is feltűnni. Ez azért nekem valahol furcsa. Hiszen sokáig hittem azt, hogy az IN egy olyan intézmény, dolog, ami csak úgy működhet egy filmen belül, ha abban a lány (az item girl), aki táncol nem és nem a cast szerves tagja. Egyáltalán nem. Pedig, de, lehet. 

Persze ez nem új, erre anno is voltak húzások, nem Kareena találta fel hirtelen az indai viaszt. Csak sokszor, amikor ilyennel találkozom, már magam sem tudom hovatenni, komolyan venni a tételezést. Nem látni benne semmi rendszert, csak random jön, már nem is random lányokkal. Ez is a része, hozzátartozik, szó se róla - bwhoz. Viszont, ha a színész így is-úgy is táncol a filmjében, hello ez itt bw, akkor miért kéne ezt külön speckónak kezelni. Valaki biztos tudja erre is a választ. Ne hallgassa el.    

De térjünk vissza Bebo különszámára. Mert ehhez kaptunk most ropogós-friss-hamuba sült képanyagot. Nézegessük. Nem egy Sheila vagy Chameli, valahol a kettő között van. Azonban az egyértelműen látszik, hogy valamelyik nagyon akar lenni. Hihetetlen is, hogy a Sheilat, vagy a Chamelit, magyarán Katrinat senki se tudja az item girl királyságosságától megfosztani. Pedig mennyire szeretnék, gondolom. Ennek a Halkat Jawaaninak is titkon ez a célja. Meg Bebonak. Akit én biza nem találok olyan hűde szépségnek, most üssetek. Itt sem sikerült levennie a lábamról. De azt mondjátok várjuk ki mi lesz a vége. Oké, várjuk. - a képre kattintva még több és még több kép lesz a tied, ha szeretnéd. 

Ordítja talán az SRK által vezetett mocin Anushka Sharma arra utalva, hogy jajderégen volt már hír Yash Chopra új filmjéről, de most itt van végre valami morzsa, irány is a moziba, hello taani partner. Érdekesség lehet, ami véletlen egybeesés talán, talán attila, talán nem, hogy a kép most került ki. Mert pont a napokban olvastam, hogy mekkor a csönd és ez milyen meglepő az egy évvel ezelőtti Ra One, vagy Don 2 reklámhoz, marketinggerilla hadjárathoz képest. Ott már majdnem fél évvel ezelőtt volt teaser, zene, ami kell, hogy kiéhezzenek rá a fanok. Itt meg konkrétan két vagy három hivatalos képen kívül nuku, zilch, semmi. Gondolom azért Chopra akarja így, és nem úgy.      

Elkezdték rúgni a bőrt az eu népei és erről jutott az eszembe, hogy ha most India indulhatna (tudom majd VB, Olimpia stb) simán nekik szorítanék. Tippelnék rájuk, mérkőzésenként 6 gólt vernének, egyet se kapnának, de hát a világ nem ilyen színes (fekete meg fehér se), és ez itt az eu. Viszont, ha mégis előfordulna az a parányi csoda, hogy kijutnának, vagy inkább mondom azt rendeznének ilyet vb szinten akármit, akkor legalább már focihimnuszt nem kéne írniuk ezért külön.

Mert hát ott van bw (és kwood, twood meg sokan mások), és azok a bizonyos zenei rendezők. Na meg azok filmzenéi. Amik között tök egyszerű olyat találni, ami megfelelne erre a célra. Itt ugyanis a legnagyobb az 1 filmzenei korongra eső himnuszok, pátoszos valamint filgúd érzést pumpáló dalok száma. És pont ez is kell ide, az ilyen esetre, nem más. A lényeg a fülbemászósági x-faktor meg az egyszerű kontent és ennyi. Van is rá ötletem, ki vagy mi lehetne a vb-dal éppen. Nem, nem a Kolaveri Dire gondolok. Igazából az eszembe se jutott. Nem passzol ide. 

Ellenben a Chak de! India címadó dalánál tökéletesebb választást alig ha lehet találni és elképzelni. Kicsit az a magától értetődő, kisujjból jön kategória, már csak a film téma (női hokicsapat szeretne winwin) és kontent miatt, de azért itt a zenére is érdemes odafigyelni ám. Vagy nem is kell, mert úgyis megtapad, a nyelveden.

A dalról még annyit, hogy a Salim-Sulaiman fénykorában volt képes ilyenre. Ütős ütemek, kiváló énekesek. Kelj fel és ordibáld! Chak de! 

és fullba is lehet nyomni a zenét, oda meg vissza.

Az egyik legrangosabb, legnagyobb indiai díjkiosztót, az IIFA-t (a tizenharmadikat) rendezik meg a víkenden, mégpedig Szingapúrban.

A jelöltekről írtunk, azóta pedig már nyertesekről is tudunk beszámolni. A ún. népszerű kategóriával (ahol a közönség szavazatai számítanak) ellentétben ugyanis a szakma már odaítélte a szerintük legjobb sminkes, koreográfia, operatőr, vágó, akciórendező, látvány, vizuális effektek, kosztüm, dialog, hangmérnök (van még több is) kategória díjait. És ezt még nyilvánosságra is hozta. Győztesek tehát már győztesek, vannak, de a díjaikat ugyanúgy megkapják ott a gálán, csak ők már úgy mennek oda, hogy tudják nyertek.

Egyébként amit tudunk az idei IIFA-ról. Az az, hogy Shahid és Farhan fog hostolni, lesznek majd co-hostok is, és persze performanszok. Fellép az est folyamán: PC, Shahid Kapoor, Sonakshi Sinha, Bipasha Basu és Ranbir Kapoor is. Meg sokan mások.

A hivatalos honlapon végig lehet szambázni, hogy éppen mi történik. Az opening ceremony ezek szerint - videk is alátámasztják - megvolt már, és ahogy említettem világpremierben érkezik még ma, éppen most a Shanghai. De jó is lenne ott lenni, eh. A gálára vasárnap este kerül sor (bár az az idő nem ez az idő), hozzáteszem akkor ott, amit ha minden igaz nem közvetít senki és semmi élőben. De komolyan cáfoljatok rám.

Erről ennyit. Legközelebb már a további győztesekkel és magával a 'sóval' jelentkezünk. Hajrá midnenkinek, de a ZNMD-nak főként. 

Szeretném szeretni a Bol Bachchan legújabb dalbetétjét, de nem tudom. Pedig sokadszorra tekerem vissza, hogy most kap el, most, most szeretem meg, ám hiába. Ami nem megy, nem kell erőltetni. Lehet velem is van a baj, mert ha a videót nézem: Asin gyönyörű, a környezet olyan színes és bwi, ahogy azt kell, sőt még a koreográfia is catchy, tanítani kéne az egészet. Tényleg csak dícsérni tudom és lehet Rohit Shettyt, mert elhozza, visszahozza nekünk bwot. Olyannak, amiért imádjuk ánblok. De akkor hol a hiba? Talán a zene a ludas, amit Himesh komponált meg ilyenre. Kevéskére. Mondod: tingli meg tangli értem én, de ez ahhoz sem ér fel. Teri Meri Kahaani dejavum is lett hirtelen. Ajaj. Ez pedig nem jó jel.             

 - Hallod Farhan, most olvasom a calacitran, hogy Sharukh nem jön az IIFA-ra.

 - Hoho, biztos nem talált magának testőrt!*

 - LOL

*gondol arra, hogy Salman Khan meg részt vesz az idei IIFA-n.  

Indiában holnap vetítik először Dibakar filmjét, de a legszerencsésebbek már ma is megtekinthetik Szingapúrban az IIFA-n világpremierrel. Vannak is akik már látták, és ők eléggé szerették, sőt még a kritikák se húzták le. Éljen. Oké. De azért ezt a posztert nem raknám ki sehova, na. 

Percek óta azon gondolkodom (megint), hogy mikor volt utoljára igazán jó item number az évben. Volt persze, de marha régen. Tényleg alig emlékszem rá. De, de nem azért, mert nem lehet, hanem a sok kacat miatt, akik annyira vállalhatatlanok, hogy a vállalhatóknak tesznek ezzel keresztbe. A mennyiség pedig ebben a műfajban nem egyenlő a minőséggel. Nagyon nem.

A mostani IN a Maximum c. filmhez készült, a fő lány pedig az a Hazel Keech, a brit modellből lett dél-indiai színésznő, akit Salman Khan fedezett fel, hozott el bwba. A Bodyguardba élete első bw szerepét is megkapta a Khannak köszönhetően, mostanra pedig már azt is elmondhatja, magáról, hogy saját IN-e van. Az más kérdés, hogy erre büszke, és lehet egyáltalán büszkének lenni, látva alant a még nem végleges, csak promót a tételből?...

Fejvakarás. Annyira azért nem rossz. Közhely, de taliztunk már ennél olcsóbbal is ez eddiglen. Azonban egy valami levakarhatatlan lesz róla, hogy az eredetit, ami a telugu Aarya címűben volt látható és hallható nem tudja még megközelíteni sem. Mondom, a látottakban is mögötte jár (ezmiez már bw?), míg a hindire való fordításban is elveszik valami. Sokkal jobban szól telugun. Csalódás ahhoz képest. Sőt be kell vallanom: azt többször is visszajátszottam, míg ezt nem. Be is embedeltem gyors' az oridzsinált legalá, hogy lássuk a különbséget. 

Ami még a hindi verzió ellen szól, hogy ha teszem azt, most eltekintek az eredetitől, mert régen volt, mert más világ, mert iksz és ipszilon, egyszerűen akkor is kevés még bw viszonylatban is. Az év végi top10-hez ez egyelőre kevés lesz (várjuk azért meg a teljes hosszút meg a filmet), hiába is twistel oly annyira Hazel Keech, ahogy csak bírja. Szép és a tánca is elfogadható, de itt kérem a koreográfiában lett minden elszúrva, ő arról meg nem tehet ugye. Azért a filmben nem fogok továbbpörgetni, ha majd jön. És ez már nem kis dolog, látva a korábbiakat, ahol ilyet is mondtam.    

- és akkor itt a királyságos eredeti, ha már egekig magasztaltam.

Tegnap számoltunk be róla először, hogy folytatják és már forgatják is a 2008-as Race-t. Azóta  új kép került elő, amivel majdnem sikerült is megtréfálniuk. De nem. Kareena Kapoor ugyanis nem a cast tagja, jól tudtam-éreztem, csak mint írják elkísérte leendőbeli férjét, mert mégis, úgy esett neki.  

Augusztus és a nyár utolsó napján érkezik Priyanka Chopra és Ranbir Kapoor következő filmje a Barfii. A színészek legutóbb az Anjaana Anjaani c. moziban szerepeltek egymás mellett, amit egyébként minden sutaságával együtt - a kiváló filmzenék miatt - is szerettünk. Magyarán láttuk, hogy jók és mire is képesek. Na ehhez képest lesz érdekes, hogy mi frisset is tudnak majd nekünk adni, mutatni itt a Barfiiban. Amihez a minap ez a képanyag landolt. Ahol azt nézhetjük, hogy Ranbir teker elől, megelőzve is ezzel a police trikóban feszítő pelotont. Tekerj Ranbir, tekerj.  

Mert Shirish Kunder [a rendező] ezt üzente. A twitteren át. Azért az üröm mellé képet is csatolt hozzá, hogy annyira ne fájjon a hír, nekünk, akik szerették volna már látni. No, mindegy. Irány a naptár. Karikázzuk is be, hogy az új dátum szeptember 14, hurrá.  Ez szép és jó, csak mégsem. Hiszen a Kareena Kapoor féle Heroint pont akkor mutatták volna be, de így inkább eltolták egy héttel, 21-re. Ami meg azért nem szerencsés szitu, mert ott van két film, az English Vilish és az Ishq in Paris, akik aznap debütálnak. Na ennyi filmet egy nap kizárt, hogy vetítsenek majd. Szóval lesznek itt még variálások és csúsztatások ezerrel. Azonban relax ombre. Valamikor csak vászonra viszik őket, nem kell sietni. Messze van még az év vége, háhá.       

Csak annak, akinek még nem volt elég belőle. Nekem nem, szóval érted. Meg különben is 20 perc mi az? Jöhet. És egyébként bemutatták már odaki a mozikba, jó sikeres is. Nem kicsit, nagyon. Prabhu Deva megint megcsinálta. Kegyetlen a pali, de a videót ha látod, magad is rájössz, hogy tényleg mester.      

Breaking news. Vidya Balan & Farhan Akhtar párosával folytatódik a Pyaar Ke Side Effects. A címe már biztosan Shaadi ke Side Effects lesz, és a producer Pritish Nandy elmondása szerint a színészeken kívül más nagyobb változásra, változtatásra nem kell számítani majd vele kapcsolatban. Ahogy mondta, a SKSE ott folytatódik, ahol a PKSE anno befejezte. A rendező Saket Choudhary és a zenei rendező Pritam is visszatér. Ahogy az sem volt kérdés, hogy a film is.

Miért ne? - folytatta Pritish. Hiszen a PKSE egy vicces, okos, kicsit vad film volt. Megmutatta a szerelmet a házasság előtt és után. Az aktív közönség pedig szerette, ahogy a zenék is nagy népszerűségnek örvendtek, örvendenek a mai napig. Ergó minden ok megvolt a folytatásra. Egyedül a forgatókönyv jött össze nehezen. Vagy nem is nehezen, hanem lassan. A rendező Saket munkája ez is, aki zseni rendező, csak írásban picit csigatempóban dolgozik. Tette hozzá a producer.

A színészek? Farhan úgy nyilatkozott, hogy ez eltér a korábbi munkáitól. Romkomban még nem próbálta ki magát, szóval új élmény lesz a számára. És persze alig várja, hogy Vidyaval együtt dolgozzon. Ki nem? Az említett Vidya pedig szerette, nagyon imádta a PKSE-t (közhelytár vol1000), különönösen a történetet benne. Hogy miután a férfi és nő férj és feleség lesznek nem jön be a the end, mint minden romkomban, hanem forog tovább a film. Aztán dicsérte Saketet is persze. Azért, hogy milyen egyszerű és természetes mozikat készít, amik őrültek, viccesek és még szexik is tudnak lenni. Pont ez kell neki. Farhannal meg várja a közös munkát, naná. Majd így fejezte be aranyosan: "He's [Farhan] so real that everything about our situation in SKSE would seem believable".

Tegye fel a kezét komolyan, aki ezek után nem várja? Még úgy is, hogy az első nem látta, mint én. Meg kell nézni azt. Előtte. Majd utána jöhet is ez. Már most kiráz a hideg, Vidya-Farhan jodi, wow, ennyi is elég.  

Mennyi? Ennyi éves lett a minap. Nagyon fiatal. Meg nagyon elfoglalt, ünnepelni sincs ideje a sok forgatás alatt és között. Ma Rowdy Rathore, holnap Joker, tegnap Son of Sardar. És a Dabangg folytatásról ne is beszéljünk. Ez az év mindenképpen róla szól. A bw színésznők közül a legtöbb szerepet ő viszi haza az idén. Még úgy is, hogy a Looterat jövő év elejére tolták el. Elképesztő tolongás volt érte a Dabangg debütje után, meg is látszik. A kérdés már csak az, vajon jól tette-e, hogy ezekre a felkérésekre itt mind igent mondott. A válasz? Ő tudja és a jövő zenéje persze. A filmek majd igazolják vagy nem. Most azonban innen is boldogot kívánunk. Tényleg szeretnénk még sokáig látni, így, atomra mosolyogva.  

A Moszkvában született, Németországban cseperedett, és USA-ban tanult Elena Kazan lesz az egyik főszereplője a közelgő Ahishor Salamon által rendezett thrillernek, a John Daynek. A legalább 7 nyelven (oroszul, franciául, németül, angolul, spanyolul, bengáliul és hindin) beszélő színésznő Randeep Hooda partnere lesz a filmben, és azért esett rá a választás, mert ő nagyon iráni. Salamon ugyanis egy olyan színésznőt akart, aki úgy néz ki, vagy aki leginkább hasonlít egy iráni nőre. S miután látta az Agent Vinodot, amiben Elena egy kicsi szerep erejéig debütált (majdnem iránit alakítva), nem is volt kérdés többé, hogy ki lesz az a bizonyos hősnő a John Dayben. Hát ő.

Inkább legyen rúpiád (indiai fizetőeszköz) - mondja a dal. Mert az adott életet neked. Nem jóanyád, nem is az orvos, hanem a pénz amit jóanyád az orvos kezébe nyomott, hogy a világra szülessél egyáltalán. Based on true story. Everything is money. Mindeközben hol tart most az ajró a huf, csak ezt figyeled. Én meg ezt dalolászom itt magamban, mennyire igaza van már. Ezzel is nyitom meg ünnepélyesen a hetet, a nem is akármilyen hetet, a nyár első hetét. Szánszánszán, azért legalább fizetni not kell. De azért legyen csak rúpiám.- Bluffmaster  

Az évben már, pontosan az éve elején volt részünk egy db bw wedding eventben, ahol két színész házasodott össze (Genelia D' Souza és Ritesh Deshmukh), de lesz még több is. Egy plusz biztosan. Ugyanis a breking news, hogy Kareena Kapoor és Saif Ali Khan október 16-án egybekelnek. Végre, sokáig húzták, de Bebo túl elfoglalt vagymi, most is úgy fest, hogy előtte még a filmeit leforgatja, és majd onnan fut az oltárhoz egyenesen-szisztematikusan. A beszúrt cikk is kitér erre, meg arra is, hogy nem lesz nagy esküvő a Patadiusban. 

Ez a hír eddig kimaradt valamiért, pedig az első része az egyik olyan Abbas-Mastan és bw film, ami hatalmas gombóc guilty pleasure volt akkor (2008-ban) és maradt is az a mai napig bezárólag. Elejétől a végéig, és végétől az elejéig ugyanolyan mocskosan jó B kat maszálá, ami egy percre se veszi komolyan magát. Ha ilyen lesz ez a sequel akkor jöhet, ha olyan, mint a tesók idei próbálkozása a Players, akkor inkább ne. A képen egyébként SAK feszít női szendvicsben. A helyszín meg valami keleti csoda, ha jól rémlik.    

ra

A Szingapúrban nemsokára megrendezésre kerülő IIFA Awards-on - a host szerepkörének betöltése mellet - fellép Shahid Kapoor valamint Sonakshi Sinha is. A két bw színész már nagyon, de nagyon készül a személyre szabott performanszokra, és pontosan ezt is csodálhatjuk meg a következő videókban okosan-ügyesen. Shahid nagyon tud táncolni, ez nem új. Csak az a tény, hogy most napszemüveg tolja, szimplán még nagyobb királlyá teszi - a szememben. Annyira, hogy meg is kérdem: who is quantum xxl? De azért Sonakshi is twist twist twistel, ahogy azt kell.    

A modell bw pályafutását a múlt hóban bemutatott Jannat 2-ben kezdte el. Annyira nem szólták le a kritikák, szóval biztos nem emiatt fogja a fejét. Sokkal inkább a felkérések láttán, amiket kapott, miután látták ott Emraan Hashmi oldalán. Ja, hogy te nem is a fejét nézed? 

Kunal Kohliról tartom, hogy nem felejtett el hirtelen filmet készíteni, ért hozzá ő. Csak ez most nem. Nem az igazi. Már a második trailert nézegetem el belőle, és sehogyse nem vonz, ragad magával, láncol a jegypénztárakhoz. Pedig fél éve még eddig eddig eddig voltunk vele, vártuk oly nagyon. De azóta jött egy sablonos, unalmas, mausam-szerű első előzetes meg egy ennél is gyérebb, gyengébb filmzenei korong, amik eltörték a lécet. Ettől még lehet jó, igazán jó a TMK, szeretném szeretni majd akkor, azonban az esélyeit sokadszorra játszotta már el, és a reményekkel is tele van a padlás. Én már valahogy kérném a következőt Kunaltól. Ez is mutatja, hogy mennyire nem.   

A sikeres Zero Hour és Valentin mashupok után Kiran Kamath iz go bek. Most a dirtyn volt a sor. Jött is. Nem lett a legjobb, ennél a Valentin fényévekkel jobb (és halkan jegyzem meg, hogy a Jannat 2 Party Nights is milyen zsír volt tőle), de azért ez is szuper szó se róla. Talán az a baja, amit sokan is írnak, hogy ezekből a dalokból, vagy a dalok többségéből nehéz is igazán epiket, zsenit alkotni. Van is ebben valami. Hisz az említett mashupok esetében mindig kiváló alapanyagból dolgozott, mint egy Jannat 2-nél omg, itt azonban valahogy nem. Talán mellényúlt, rosszul választott dalokat, nem tudom. De így is pofás lett. Tessék csak bépróbálni. Második-harmadik alkalomra már megadod magad neki. 

Ahol a zsaruk összecsapnak. Kabeer Kaushik filmje Sonu Sood és Naseeruddin Shah küzdelmét mutatja meg Mumbaiban, a 2000-es évek elején. Akik a hatalomért mennek, egymás ellen. A győzelemhez azonban a sötét alvilág és a korrupt politikusok játékosain át vezet az út. De amikor kell nemcsak beszélnek, forgatják a fegyvert, hanem kemények is tudnak lenni. A célért bármit alapon. A galambokra felszerelt robbanóanyag is erről árulkodik pl.

Hát cop thrillernek izgalmas. Csak ne a Tezz sorsára jusson, ami mint kiderült nem volt annyira feszes, mint ahogy a trailerből vártuk volna. Ez azonban annál érdekesebb lehet, hogy ki fog végül a maximumon túl teljesíteni meg a másikon. Én ez alapján, amit itt láttam, maradok. A színészek meg a sztori miatt is. Jöjjenek a játékosok, az utazás, a harc hatalomért. Hogy a végén maximálisan jól szórakozzunk majd, mert ez lenne a minimum.        

Hogy honnan a cím? Nézz csak a plakátra, a taglineban benne is van.  

Two caps. One journey. A struggle for power. Maximum power.  

Erről van szó. Egyébként Sonu Soood és Naseeruddin Shah zsarufilmje lesz, és a trailert is adjuk hozzá, a plakát mellé rövidesen. Jó étvágyat.   

Fáfáfá-rárárári

Még jó, hogy Pritam ebben az évben csinált már egy Jannat 2 és Agent Vinod soundtracket, különben durci lennék rá most. Nagyon. De mivel csinált mondom, így megbocsátom neki ezt hót élettelen - FKS filmzenei - korongot ezzel a trekkel az élen. Ja meg irtó szerencséje az is, hogy a történet by és from Vidhu Vinod Chopra.

Így aztán vele együtt ez a film azon kevesek közé tartozik most bwban, ahol magát a filmet várom, nem a zenéket, nem a zenéiért éppen. Ez utóbbi is számít, de ha nem lesz kiemelkedő egyik se, attól még működhet az egész. Van rá, ilyenre példa az utóbbi időből, nem is egy. És van egy olyan érzésem hogy itt is menni fog. Mert egyszerűen VVC nem szokott rossz időben rossz helyen lenni. Valamit tud. 

Azt kell mondjam, hogy a Gangs of Wasseypur zenéinek egyik vezető visszajátszási élharcosa lett mára ez a darab. Mindenkit és mindent ver ebben a tekintetben, pedig az első hallgatásra ez nem volt benne, a pakliban. De minél többet talákoztunk, hozott össze minket a sors istene, annál közelebb kerültünk egymáshoz. És végül odáig jutottunk, hogy most a vid nézése közben is én éneklem helyette óóóóó vomániát. A képkockák meg magukért beszélnek. Anurag Kashyap munkája, nem is kell több.       

Salman Khan filmje már a fél világot bejárta, pedig még be se mutatták. Hwhat? De mondom, van rá magyarázat. Mégpedig forgatás az ok. A legutóbbi hírek szerint ugyanis legalább öt országban vettek fel - volt hol persze csak dal és táncbetéteket - hozzá jeleneteket.

Ha emlékszünk rá, akkor képkontentet seringeltünk már az ír-török és kuba EKT helyszínekről, aztán volt szó Iránról meg Indiáról is, most azonban egy új ország lépett elő Tájföld személyében. Amit a következő képanyag meg is erősít. Durva. De hát ilyen egy/a hamisítatlan bw film. Erről van szó. Ja és a teasert is csekkoljuk le, ha elmaradt volna véletlen.