A Talaasht az év legjobban várt filmjeként vezették fel, mindenki Aamir Khant várta vissza a vászonra, de mégse lett blockbuster belőle, jóllehet talán várható volt, hogy nem is lesz az.
Persze a tények számok, based on true story. Hisz amíg Salman Khan az Ek Tha Tigerrel megcsinálta at home, Srk meg a JTHJ-nal külföldön vitt mindent, addig Aamirnak tényleg semmi nem maradt. Majd két hét alatt, 10 nap alatt se sikerült 100 croret bezsebelnie a Talaashnak, amire nagyon régen volt példa az ő filmjei esetében. Még úgy is, tudvalevő: hogy nem ritkán csinál filmet, de ha igen, akkor azért az eljutott mindenhova, mindenkihez és odavissza. Szóval magyarán nézték szépen sokszor meg sokan. Ilyen volt a Ghajini, vagy a 3 Idiots. De egy ideje semmi.
Magyarázat persze erre is van. Az ok abban és ott keresendő, hogy az utóbbi időben nem rímékelt ilyen nyugatit, olyan dél-indiait, vagy csak nem maszalázot egyet. Sokkal inkább olyan filmprojektekre mondott igent, amilyenek már a modern b'woodi párhuzamos filmművészet alkotásai sorát gyarapítják. Azaz nem annyira desi, hindi n+1 csilivili láv sztori szagák, hanem westorientált darabok. A nyugatot majmolják picit, de azért bőven megmaradnak indiainak és ez bennük a szép.
A Talaash pont ilyen, de a Dhobi Ghat is hasonló volt a múlt évben. Pont ugyanez igen, amiben ő is játszott, és talán senki sem figyelt fel rá különösebben, mert sok köze nem volt bw'oodhoz. Kevés emberhez jutott el, aki látta unta, nem értette ezt mégis hogy made in bollywood. Az aktív tömegnek szumma nem jött be. Nem ehhez szoktak hozzá, zenét, táncot akarnak, szórakozni járnak moziba, ezek után hol érdekelte őket, ahogy különböző életszituk kihatással vannak egymásra egy filmen belül. Miközben pluszba nuku zene, tánc, semmi sincs.
Ezek ismeretében volt meglepő Aamirtól, hogy meglépte a Talaasht. Ami csak nagyobb figyelmet kapott a korábbinál, és már zenék is szerepet kaptak, de írtam csak nem egy Ghajinire készültünk, ez már szembeszökő volt az első promoanyag hullásától kezdve.
És ha most ugrunk egyet, megnézzük a véleményeket, azoknál, akik látták és éppen kijöttek vetítésről, a legelső mondat kivétel nélkül az volt, hogy érdekes, nem szokványos, nem igazán bw darab. Persze nagyon jó, ezt is hozzáteszik. Kvázi Aamir tud és tud, megtölti azokat a termeket emberekkel, csak nem annyival. Tetszik, de mégse. Aamirt egyébként ezért is lehet igazán szeretni, mert nincs ellene az újnak. Van élet a maszálán túl (ő neki köszönhető a Taare Zameen Par is). Lehet, hogy az a sikeresebb út, de a minőséget, a mozi értékét nem mindig az határozza meg. Erre jó példa a Dhobi Ghat, ami különben egy nagyon ötcsilagos mozi, nemhiába volt anno 2011-ben az egyik legjobb bw film szerintünk.
Na de Aamir jövőre már ott folytatja, ahol a fanok, az aktív tömeg is álmaiban elképzeli. Ott lesz a Dhoom harmadik részében, egy 100% bw filmben, háleluja akkor. Valamint Raju P.K. című filmjével is visszalép erre a desi ösvényre - meg talán ide magyarországira is fog majd egyszer, ahonnan a Talaash és társai kedvéért lelépett. Mi azért hiszünk benne, túlzás ezt mondani, de tudjuk, hogy nem volt rossz döntés a Talaasht megcsinálni. Nem láttuk, de Mr. Tökéletesség a szemünk fénye, aki nem tud hibázni. A következő, zseniális, dalbetét promoban is, ahogy elindul a rendörörsől kifele, az a jelenet ott elsőre, másodikra is libabőrbe öltöztet azonnal. EPIK.
Legbelül persze szeretnénk, ha sikeres lenne végül a film, de ha nem is lesz az, legalább mi korábban láthatjuk talán, már valamikor a jövő év elején. Nagyon is várjuk.
Utolsó kommentek