Anirudh Chaudharytól. Pont attól, aki ugye a tamil mizut - már - sikerre vitte. Na tessék, most jöhettek azzal, miszerint egyslágeres előadóval van dolgunk. Mert nem. Van ott más is. 

Az Idhazhin Oram egyébként ugyanazon a korongon foglal helyet, ahol az említett tamil mizu a Why this kolaveri is szerepel. Hogy hol? Név szerint a 3, azaz a Moonu hamarosan bemutatásra kerülő film hivatalos soundtrackjén, ami ennek a 21! éves zeneszerzőnek a nem akármilyen debütálása is egyben. Már twitteren picsogtam, de most itt is elmondom, hogy ha most ilyet tud, komolyan mit fog csinálni később a nagy AR Rahman és Hanz Zimmer rajongó fiú. Annak fényében is értetlenkedek egy sort, hogy az említett ost nagyon közel áll a tökéleteshez. Kábé olyan, hogy mindegyiket lehetne a 7zenéjének kitenni, mert annyira erős. Vagy másképp annyira, hogy még bwban sem lehetett ilyet hallani az utóbbi időben. Nehéz megfejteni egyelőre miért olyan jó, amilyen. A Tanglish miatt biztos, de azért a szöveg mellett a zenében is van valami megmagyarázhatatlan, új, még kollywoodban sem gyakran tapasztalt dallamtapadás.    

Ilyen. De milyen? Hallottad. Lendületes, jó érzést keltő dal, amiben a hős elmondja lány iránt érzett érzéseit, szerelmét. És ennyi. Alapjában véve tipikus melódiás láv szong lehetne belőle, ha az egész dallamvilágot fel nem rázná azzal a klubérzéssel kicsit Anirudh. Trance van meg a fiatalság, az is befigyel. Ami banánhéj faktor erősen, hiszen itt ezen a ponton akár el is csúszhatna az egész dal, de nem. Így is működik. Szól a szinti, az ütősök a basszus, aztán egyszer ennek vége, jön egy újabb finom, szép közjáték zongorával és fuvolával majd ennek is end, következik az ének stb. Az megfigyelhető tehát, hogy rendkívül gazdag hangszerarzenállal rendelkezik, miközben meg valami ilyesmiről regél, ha már nagyon érdekelne. Király. Még úgy is, hogy nem tartalmas. De hát a Why this kolaverit se ezért szerettük elsősorban. Catchy.